A Remény kitárja a Hit kapuját
A Hit kitárja a tudás kapuját
A Tudás kitárja a teremtés kapuját
A Teremtés kitárja a tapasztalás kapuját
A Tapasztalás kitárja előtted a megnyilvánulás kapuját
A Megnyilvánulás kitárja előtted a valamivé vállás kapuját
A Valamivé vállás pedig az ÉLET egészének tevékenysége és
ISTEN egyetlen müködése.
Amit remélsz, azt előbb vagy utóbb elhiszed
Amit elhiszel, azt előbb vagy utóbb megtudod
Amit tudsz, azt előbb vagy utóbb megteremted
Amit megteremtesz, azt előbb vagy utóbb megtapasztalod
Amit megtapasztalsz, azt előbb vagy utóbb kinyílvánítod
Míg végül aztán azzá válsz, amit kinyílvánítottál
Ez az ÉLET egészének formulája, ilyen egyszerü
_____________:Az érzéki megtapasztalás:____________
Az élet már nem kötelezettségek sokasága, hanem a szabadság és az élet érzéki élményeinek sokasága, amik közül szabadon választhatok.
A kötöttség törvényei helyett lássuk a szabadság 5 törvényét
1., Az inspiráció törvénye,: azt jelenti, hogy nem gondolkodásom racionális része határozza meg az életemet, hanem az Univerzum inspirációinak befogadása, és a választás a felkínált lehetőségekből.
2.,: A szenvedély törvénye, azt jelenti, hogy nem az érzelmi hullámvasút az ami rángatja a cselekedeteimet, hanem az élet és a feladataim iránt érzett szenvedély az, amiből minden nap merítek.
3,: Az egyéniség törvénye, azt jelenti, hogy nem egy személyiség összetett szerepei között vergődve tengetem mindennapjaimat, hanem megélve saját belső szenvedélyemet, nap mint nap önmagamat adom. Nem akarok megfelelni a külvilág elvárásainak.
4.: A küldetés törvénye, azt jelenti, hogy nem a sors bábjaiként, a kiszolgáltatottság hitében élek, hanem pontosan tudom milyen feladatra születtem és mit kell tennem azért, hogy betölthessem ezt a küldetést.
5,: A fókusz energia törvénye, azt jelenti, hogy nem az erősségek és a gyengeségek állandó küzdelmét kell nap, mint nap uralnom, hanem nagyon erős nagyon konkrét fókuszált erőkkel rendelkezem, amiket felhasználok küldetésem teljesítéséhez.
Gülch Csaba: Hófehér hajnal
=======================
A hófehér tavasz, a hajnal friss illatát lélegzi a rét.
Az erdő mögött kéken ébredő felhők fogócskáznak.
Ma megint más az ima, megint másként mosolyog a nap,
de a csendből született harmat olyan, mint máskor.
Az égre ágaskodó fűszálon újra úgy táncol, akár a tenger.
Ne Félj! Fényes levegőt sodor, forgat a szél.
Együtt az álom és a virradat.
A szavak tükrében, ma újjászületünk.
Gülch Csaba: A szív észrevétlen.....
=============================
A szív észrevétlen rezdülése:
megrepedt csend a felhők mögött,
árokban vergődő madársikoly.
Isten mosolya hová költözött?
Az aranyló szerelem
melegét örökké élteti a nap,
hiába gondolsz az elmúlásra.
Hiába taposod homokba az álmokat,
hiába téped morzsákká a szüntelen olvasott levelet.
Hiába keresel hamis menedéket,
hiába fested feketére a tükröket,
temeted el a hangokat,
hiába minden megfontolt gondolat.
A nap melege már örökké a tied marad.
Gülch Csaba: Az ősz partjain
==========================
Mostanság már csillagok hullnak
az elsüllyedt, üres éjszakákba,
reményt keresnek vakon az ujjak,
emléket az elrejtett biztatásban.
Szememre dermedt a hajnali fény is,
benned bújdosnak megvert álmaim,
föladom, biztatsz, hogy mégis,
földem puha és mélyek az árkaim.
Ha az ősz riadtan eloldozna tőled,
szárnyas vizekre csalna szürke szél,
elveszni nem hagyom magam. Érted.
Ha mégis félsz, a rózsákkal beszélj!